Poszttraumás Stressz Szindróma (PTSD)
Mi a poszttraumás stressz szindróma (PTSD)?
A poszttraumás stressz szindróma (PTSD) egy olyan idegrendszeri zavar, amely súlyos traumatikus események (pl. természeti katasztrófa, háború, bűncselekmény) következtében alakulhat ki. Az átélt trauma emlékei folyamatosan visszatérnek, és az érintett személy képtelen elfelejteni vagy feldolgozni azokat.
A poszttraumás stressz „PTSD” okai
A poszttraumás stressz PTSD kialakulásának közvetlen oka egy, vagy több súlyos traumatikus esemény. Azonban nem mindenkinél alakul ki PTSD, aki traumát él át.
Az egyén érzékenysége, a trauma súlyossága, a társadalmi támogatás hiánya és a genetikai tényezők is szerepet játszhatnak abban kialakul-e PTSD.
Mik lehetnek ezek a traumatikus események:
- Balesetek: saját, vagy szemtanúja közeli ismerősének, vagy akár idegen ember balesetének
- Orvosi beavatkozások: műtétek, altatásban végzett kezelések, lefogással járó kezelések
- Természeti katasztrófák: például földrengés, árvíz, hurrikán
- Erőszak: Fizikai vagy szexuális erőszak elszenvedője, vagy szemtanúja
- Háború, harc
- Érzelmi, vagy testi bántalmazás vagy elhanyagolás
- Szeretteink elvesztése
- Súlyos betegség vagy sérülés: saját, vagy ismerősé, családtagé
A poszttraumás stressz tünetei
A poszttraumás stressz (PTSD) tünetei három fő kategóriába sorolhatók:
- A traumatikus esemény újraélése
- Kerülő magatartás és érzelmi tompulás
- Fokozott éberség és ingerlékenység
A traumatikus esemény újraélése:
Visszatérő, betolakodó emlékek: A traumatikus élmény képei, gondolatai vagy érzései újra és újra felbukkannak a személy gondolataiban.
Rémálmok: Az alvás során a traumatikus élmény visszatér rémálmok formájában.
Flashback: A személy úgy érzi, mintha újra átélné a traumatikus eseményt, és a jelen pillanatban elveszíti a kapcsolatot a valósággal.
Intenzív pszichológiai és fiziológiai reakciók: A traumatikus eseményre emlékeztető ingerek (pl. hangok, szagok, helyszínek) erős félelem-, szorongás- vagy pánikrohamot válthatnak ki.
Kerülő magatartás és érzelmi tompulás:
A traumatikus eseményre emlékeztető helyzetek, tevékenységek vagy tárgyak elkerülése: A személy igyekszik elkerülni olyan helyzeteket, tevékenységeket vagy tárgyakat, amelyek emlékeztetik a traumatikus eseményre.
Érzelmi tompulás: A személy nehezen tud kötődni másokhoz, érzelmileg eltávolodik, és kevésbé érzékeli az örömöt, a szeretetet vagy a szomorúságot.
Érdeklődés és motiváció csökkenése: A személy elveszíti érdeklődését a korábbi hobbijai, munkája vagy kapcsolatai iránt.
Érzéketlenség és elidegenülés: A személy úgy érzi, hogy eltávolodott másoktól és önmagától.
Fokozott éberség és ingerlékenység:
Alvászavarok: A személy nehezen alszik el, gyakran felébred, vagy rossz minőségű alvást tapasztal.
Ingerlékenység és dühkitörések: A személy könnyen dühös lesz, és agresszív viselkedést mutat.
Koncentrációs zavarok: A személy nehezen tud figyelni és emlékezni.
Fokozott éberség: A személy állandóan készenléti állapotban van, és könnyen megijed.
A poszttraumás stressz testi tünetei
A poszttraumás stressz (PTSD) számos fiziológiai tünetet okozhat, amelyek a test különböző rendszereire hatnak. Íme néhány gyakori fiziológiai tünet:
Alvászavarok:
- Nehéz elalvás
- Gyakori ébredések
- Rémálmok
- Rossz minőségű alvás
Gastrointestinalis tünetek:
- Hányinger
- Hányás
- Hasmenés
- Székrekedés
- Gyomorfájdalom
- Irritábilis bél szindróma (IBS)
Éberség és ingerlékenység:
- Fokozott éberség és figyelem
- Könnyű megijedés
- Ingerlékenység és dühkitörések
- Koncentrációs zavarok
- Agyi köd
Izomfeszültség és fájdalom:
- Izommerevség
- Fejfájás, migrén
- Izomfájdalmak
Immunrendszer gyengülése:
- Fokozott fertőzésveszély
- Lassabb sebgyógyulás
- Gyulladások megjelenése
Kardio-respiratorikus tünetek:
- Heves szívverés
- Gyors légzés
- Mellkasi fájdalom vagy szorító érzés
- Légszomj
- Nem tud mély levegőt venni az illető
Endokrin rendszer zavari:
- Stresszhormonok (pl. kortizol) fokozott termelődése
- Hormonális egyensúly zavarai
- Nőgyógyászati problémák
Idegrendszeri elváltozások a poszttraumás stressz zavarban „PTSD”
A poszttraumás stressz (PTSD) nemcsak pszichológiai, de neurobiológiai változásokat is okoz az agyban.
Ezek a változások hozzájárulnak a betegség tüneteinek kialakulásához és fenntartásához.
Íme néhány fontos idegrendszeri elváltozás:
Agyterületek Érintettsége
- Amygdala: Az amygdala, az agy érzelmi központja, fokozott aktivitást mutat a PTSD-ben szenvedőknél. Ez hozzájárul:
- a fokozott éberséghez
- a félelemhez
- a szorongáshoz
- Hippokampusz: A hippokampusz, amely fontos szerepet játszik a memóriaformálásban, kisebb lehet a PTSD-ben szenvedőknél.
- Prefrontális kéreg: A prefrontális kéreg, amely felelős a döntéshozatalért, a problémamegoldásért és az impulzuskontrollért, szintén érintett lehet. A csökkent aktivitás ennek a területnek a zavaraihoz vezethet, ami a PTSD-ben gyakori viselkedési és érzelmi problémákhoz kapcsolódik.
Neurotranszmitter Rendszerek
- Noradrenalin: A noradrenalin, egy stresszhormon, szintje emelkedett lehet a PTSD-ben. Ez hozzájárul a fokozott éberséghez, a szorongáshoz és a pánikrohamokhoz.
- Serotonin: A serotonin, egy hangulatstabilizáló neurotranszmitter, szintje csökkent lehet. Ez a változás a depresszió, az ingerlékenység és az alvászavarokhoz kapcsolódik.
Hormonális Változások
- Kortizol: A stresszhormon, a kortizol szintje emelkedett lehet, ami a fokozott stresszválaszhoz és az immunrendszer gyengüléséhez vezethet.
Fontos megjegyezni, hogy ezek az idegrendszeri változások nem mindenkinél egyformán jelentkeznek, és a zavar súlyossága és időtartama is befolyásolhatja őket.
Trigger: A poszttraumás stressz szindróma „PTSD” egyik kulcsfontosságú fogalma
A trigger egy olyan inger vagy jel, amely egy korábbi traumatikus élményhez kapcsolódva erős érzelmi vagy fiziológiai reakciót vált ki. Ez a reakció automatikus és gyakran tudattalan, visszavezethető a traumatikus eseményhez. Példák triggerre:
Érzékszervi ingerek:
- Hangok: Tűzijáték, sziréna, sírás, bizonyos hangmagasságok
- Illatok: Egy bizonyos parfüm, étel illata
- Látványok: Helyszínek, tárgyak, színek, bizonyos mozdulatok
- Tapintási élmények: Érintés, bizonyos textúrák
- Viselkedés: Valaki úgy viselkedik, hasonló dolgokat mond, mint pl. egy bántalmazó
Érzelmi állapotok: Szomorúság, düh, félelem
Gondolatok: Bizonyos emlékek, fantáziák
Hogyan működnek a triggerek?
Amikor valaki traumát él át, az agy erősen rögzíti az eseményhez kapcsolódó:
- érzékszervi ingereket
- érzelmi állapotokat
- és gondolatokat
Később, amikor ezek az ingerek újra felbukkannak, az agy automatikusan aktiválja a traumához kapcsolódó emlékeket és érzelmi reakciókat.
Fontos megjegyezni, hogy a triggerek egyénenként változnak, és ami az egyik ember számára trigger, az nem feltétlenül az a másik számára.
A PTSD-ben szenvedők számára fontos, hogy felismerjék és kezeljék a triggerre leadott reakcióikat. A terápia során megtanulhatnak olyan technikákat, amelyek segítenek csökkenteni a triggerreakciók intenzitását és gyakoriságát.
Példák trigger reakciókra:
Fiziológiai reakciók:
- Heves szívverés
- Gyors légzés
- Izzadás
- Remegés
- Gyomorgörcs
- Hasmenés
Érzelmi reakciók:
- Félelem
- Szorongás
- Düh
- Szomorúság
Viselkedési reakciók:
- Elkerülő magatartás
- Agresszió
- Visszahúzódás
A poszttraumás stressz szindróma típusai
A PTSD-nek nincsenek különálló típusai, azonban a tünetek megjelenésének ideje és intenzitása alapján különböző formáit különböztetjük meg:
- Akut PTSD: A tünetek a trauma után 3 hónapon belül jelentkeznek.
- Krónikus PTSD: A tünetek 3 hónapnál tovább fennállnak.
- Késleltetett kezdetű PTSD: A tünetek a trauma után jelentős idő elteltével, akár évek múlva is megjelenhetnek.
A poszttraumás stressz szindróma kezelése
A PTSD kezelése több módszer kombinációjából állhat, és az egyén konkrét szükségleteihez igazodik. A leggyakrabban alkalmazott kezelési módszerek:
- Pszichoterápia: A kognitív viselkedésterápia (KVT) és az EMDR (Eye Movement Desensitization and Reprocessing) a leghatékonyabbnak bizonyult módszerek.
- Testorientált terápiás módszerek
- Csoportterápia: A hasonló problémákkal küzdő emberekkel való beszélgetés és tapasztalatcserélés támogató lehet.
- Gyógyszeres kezelés: Az antidepresszánsok és szorongásoldók segíthetnek enyhíteni a tüneteket.
Poszttraumás stressz szindróma kezelése Testorientált Módszerekkel
A poszttraumás stressz szindróma (PTSD) kezelésében a testorientált módszerek egyre nagyobb szerepet kapnak. Ezek a módszerek a test és az elme közötti kapcsolatot célozzák, így segítenek feldolgozni és integrálni a traumatikus emlékeket.
A hagyományos terápiák sokszor nem segítenek a testi tünetek enyhítésében. Hiába a traumatikus esemény „átbeszélése” a test intenzív reakciói triggerekre megmaradnak. A testorientált módszerek többek között ezekkel a mély testi reakciókkal dolgoznak.
Miért fontos a testorientált megközelítés?
- A test emlékszik: A traumatikus élmények fizikai nyomot hagynak a testben, mint például izomfeszültség, fájdalom vagy mozgáskorlátozás.
- A test és az elme összekapcsolódása: A test és az elme szorosan összefügg, és a test érzékelése és mozgása befolyásolhatja az érzelmi állapotunkat.
- A traumatikus emlékek feldolgozása: A testorientált módszerek segíthetnek a traumatikus emlékek újraélését és feldolgozását, csökkentve ezzel a PTSD tüneteit.
Néhány testorientált módszer a PTSD kezelésére:
- Somatic Experiencing (SE): Ez a módszer a test érzékelésére és a traumatikus emlékek fokozatos feldolgozására összpontosít.
- Eye Movement Desensitization and Reprocessing (EMDR): Az EMDR egy olyan módszer, amely a szemmozgás segítségével segít feldolgozni a traumatikus emlékeket.
- Szomatikus Jóga: Szomatikus jóga abban segít, hogy az idegrendszer újra kiegyensúlyozott legyen. Ez a fajta finom mozgás közvetlenül a vegetatív idegrendszerre hat és nyugtatja le a testet és idegrendszert. Rendszeres gyakorlás esetén képes kikapcsolni a test beragadt stressz válaszát.
Fontos megjegyezni: A PTSD kezelése komplex folyamat, amely gyakran több módszer kombinációját igényli. A testorientált módszerek hatékony kiegészítést jelenthetnek a hagyományos pszichoterápiás kezelések mellett.
Szomatikus jógával a PTSD testi tünetei ellen
A szomatikus jóga egy speciális finom mozgásforma, ami közvetetten a vegetatív idegrendszerre hat ezzel harmonizálva azt. Nem sport, nem megerőltető, de nem is passzív relaxáció. A gyakorlatok során a figyelmet a test érzékeléseire irányítjuk, és a mozgás során a légzésre, a testtartásra és az izomfeszültségre figyelünk.
A szomatikus mozgás rendszeres gyakorlása enyhítheti, de idővel akár el is mulaszthatja a kellemetlen PTSD-vel járó testi tüneteket.
Kapcsolat
Kapcsolat: paljohanna@gmail.com
Szomatikus Mozgás Workshop linke: https://fb.me/e/29cw9MfJJ
~ May you have warmth in your igloo, oil in your lamp, and peace in your heart. ~